nagyváradi papnevelő nyomdája, 1741. febr./júl.: Vsz. Csáky Miklós váradi pp. (1737-47) - lehetséges, hogy a lőcsei →Brewer-nyomda megvásárlásával - alapította. Első művezetője, Kállai Gergely 1753: a debreceni városi nyomdához szerződött. A ~ első ismert terméke az 1745: nyomtatott Universam philosophia ad mentem doctoris subtilis Joannis Scoti quam ... 3 levélnyi anyagához Kállai 9 féle betűfajtát használt. 1746-55: a volt kolozsvári nyomdai művez., Becskereki Mihály dolgozott Nagyváradon, 20 lat., 2 m., 3 ném. nyomtatványt készített, a m. kv-eken Boldog Asszony Látogatása Seminarium bötűivel, a lat. nyelvűeken Typis Seminarii Csakiani per Michaelem Becskereki impresszummal. 1756-61: a ~ vsz. szünetelt, 1762: Wolf József a nyomdászuk, akinek betűi nem azonosak a Becskereki idejében használtakkal. 1763-68: egyetlen, 1766: készített nyomtatvány maradt ránk Impressum in Typographia Episcopali cégjelzéssel. Vsz. már az a Heller János Konrád nyomtatta, aki 1769: püspöki könyvnyomtatóként 4 kv-et készített. 1771-85: a ~ bérlője Balent Ignác János, aki 54 lat., 26 m., 2 ném., össz. 82 nyomtatványával a ~ virágkorát jelentette. A művekben díszes kezdőbetűket, a fejezetek élén kisebb metszeteket alkalmazott. Balent után a ~ bérletét Eitzenberger Ferenc nagykárolyi nyomdász kapta, átvételi leltára szerint 1 sajtója tertia, mittel, cicero antikva és kurzív, fraktur és címbetűkkel volt ellátva. A betűanyaga 1802: 25 q 13 fontot tett ki. 88

M. Kv-szle 1901:364. (Naményi Lajos: A nagyváradi nyomdászat tört.) - Gulyás 1961. II:229.